Volt egyszer egy közepes tehetségű kanadai rockbanda, mely a Three Days Grace nevet kapta. Ők úgy gondolták,  számukra a kicsit nu-metal, post-grunge hangzás feküdne a legjobban. Első albumukat ki is adták 2003-ban ami egyből a mainstream rockbandák közzé katapultálta őket. Persze ebben nagyrészt közrejátszott Adam Gontier dalszövegíró képessége, vokálozása, hányattatott élete, és nem utolsó sorban külseje. Ezt a sikert megfejelték a második studio albumukkal a 2006-os One-X-el ami a közönség szerint a banda legjobb anyaga lett. 2009-ben következett a Life Starts Now c. album ami elég megosztóra sikeredett, ezután 2012-ben jött a Transit of Venus c. lemez. Ez utóbbi szerintem borzasztóan egysíkú, és unalmas volt. Talán Gontlier is érezte ezt, hiszen 2013-ban kivált a bandából, helyére Matt Walst érkezett. Amiről most pedig szó lesz azaz ötödik sorlemez, ami nem más mint a Human.

No de ki is az a Matt Walst? Tehetjük fel jogosan a kérdést. Nos, ő a My Darkest Days énekese a TDG mellett. Mit kell tudni még ezen kívül? Nem sokat, talán elég annyi, hogy a bandát Chad Kroeger (Nickelback) fedezte fel.

A korábban írt Papa Roach kritikánál már megemlítettem a Nickelback-et. Ha egymás után hallgatjuk a Papa Roach lemezt, majd a Human-t tulajdonképp végig egy B kategóriás Nickelback albumot hallhatunk egy kis egykori Papa Roach-al, Linkin Parkkal, régebbi Three Days Grace-el, talán Staind-el, no meg más énekesekkel. Semmi extra.

Viszont ami igazán szívfájdító azaz, hogy ha egy kukkot nem értünk angolul és így a dalszövegekből sem, akkor jobb albumnak tűnhet a Human mint a F.E.A.R. - nem gyengén -. Persze egy kaptafára mennek itt is a számok, és a korábbi tagok előkapnak itt-ott a kalapból pár korábbi számot kicsit átdolgozva. Viszont van legalább egy "I am machine" című számuk, ami hallgatható.

A dalszövegeket kb. ovisok is írhatták volna, de ezen nem kell meglepődni. Ami vicces, hogy a kritikusok szerint ez egy sokkal rosszabb album mint a F.E.A.R.. Viszont az előbbi állításomat alátámasztja az, hogy a -most - cirka 6 hónapja felkerült "I am machine" című számot -aminek a klipje se valami nagy szám- már látták 6 millióan, míg az 5 hónapja feltöltött "Face Everything And Rise" c. dalt "csak" 3 millióan. Pedig az utóbbi elvileg soundtrack is lesz, illetve szponzorok is vannak abban a klipben, no meg a kommenteknél a banda is buzdított a minél több megtekintésre.

Összességében ez egy szikrával nem jobb lemez mint a F.E.A.R.. Mindkét bandától többet, jobbat vártam.

4/10